Etno-mozi (vasárnap)

Etno-mozi (vasárnap) • 2010. március 28. vasárnap, 10.30–18.00 • VIP terem (II. em.)

Programszerkesztő: Kovács László – Konkam Stúdió

---

10.30
MARISKA BABÁI
alkotók: Németh Erzsébet, Keszthelyi Valéria, Cseh Kornél
operatőr: Németh Erzsébet
gyártó: Forrás Gyermek néptánc-népzenei Közhasznú Alapítvány
28 perc
A film bemutatja Erdélyi Tiborné Sala Mariska felsőtárkányi lakos „mentés másként” hagyományőrző tevékenységét. Elmeséli, hogy szüleitől, nagyszüleitől kapott örökségét hogyan örökíti tovább babáira, unokáira. Az általa készített népviseletes babák hűen tükrözik Felsőtárkány népviseletét a XX.században.

11.00
MISIKE
alkotó: Székely Róbert
gyártó: Dunatáj Alapítvány
62 perc
A film egy szituációkon alapuló szocio-dokumentumfilm. Egy kisgyerek, a 8 és fél éves Misike sorsán keresztül mutatja be a város szélén élő emberek életét és környezetét.

12.00
ÉGIEK ÉS FÖLDIEK
rendező: Sipos István
operatőr: Halász Gábor
gyártó: Dunatáj Alapítvány, Palantír Alapítvány
60 perc
„Beleszerettem egy ezeréves erdélyi falu nehéz életébe, a sok vihart megszenvedett közösség kemény küzdelmébe, nagyszerű emberek hitébe, szorgalmába, vállalkozó kedvébe és ősi hagyományaikat ápoló, kimagasló tehetségébe, majd megpróbáltam mindezt úgy ábrázolni, hogy a világ bármely táján beépülhessen ez a szeretet a nézők lelkébe.” Forgatási helyszínek: Magyarlapád, Fugad

13.00
A FALON TÚL
Alkotó : Vörös T. Balázs
operatőr: Vörös T. Balázs, Filep Zsombor
gyártó: Dunatáj Alapítvány
78 perc
Évtizedes ismerkedés után szántam rá magam, hogy a sepsiszentgyörgyi Őrkő cigány közösségéről filmet készítsek. Egy éven át olyan események és történések nyomában igyekeztünk forgatni, melyek korábbi tapasztalataim szerint jellemzően utalnak a helyi kultúrára, a mindennapi életre, a jeles napok hagyománytiszteletére, a minduntalan előbukkanó konfliktusokra és megélhetési gondokra. Az „ismert” jelenségek sorra új és új arcukat mutatták. A falon túli világ torz tükörként együtt alakult a várossal, míg a falon túl a gettó lakosai talán arról álmodtak, hogy egyszer majd az ő házacskáik is felköltözhetnek a „térképre”...

14.20
FOTOGRÁFIÁK
Alkotó : Magyar N. Attila, Domokos János, Kása Béla
operatőr: Magyar N. Attila, Váradi Gábor
gyártó: Dunatáj Alapítvány
85 perc
Kása Béla fotográfus több mint 30 éve jár Erdélybe fotózni. A 2002-ben forgatott és most megvágott film is egy ilyen útján kíséri el.
Az eredeti cél, felkeresni azokat az embereket, többnyire muzsikusokat, akikről – azóta híressé vált – fotókat készített. Ez a cél nem valósul meg teljesen, egyrészt többen közülük már nem élnek, másrészt a stáb nyitott a véletlen lehetőségekre is. Szép, érdekes, megrázó találkozások rögzítődnek Magyar n. Attila és stábja kamerái előtt. Az anyagból Domokos János állított össze filmet, melyet az azóta elhunyt Magyar n. Attila emlékének ajánl. A film így többszörösen is az elmúlásról, a hagyatékról, a megörökítésről és az emlékezésről szól.

15.45
KilencKissFerenc
Alkotók : Kiss Ferenc, Kalmár András, Zsuráfszki Zoltán
gyártó: Etnofon Records
51 perc
Zenés, táncos portréfilm Kiss Ferenc muzsikusról, rengeteg utazással. Vallomás a népi kultúráról és annak mai szerepéről.

16.40
PÁVAÉNEK - Kodály Zoltán tiszteletére
Alkotók: Tari János, Krámos Zsolt, Kiss Ferenc
gyártó: Etnofon Records
51 perc
Koncertfilm. Kiss Ferenc, az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Szalóki Ági nagyszabású világzenei hangversenye Kodály Zoltán tiszteletére, a Művészetek Palotájában.

17.40
A MAGYAR NÉPTÁNC TÖRTÉNETE: AZ ERDÉLYI LEGÉNYES, A RÉGI PÁROS TÁNCOK
rendező: Kovács László
operatőr: Kalbert Erzsébet
gyártó: Konkam Stúdió
2 X15 perc
Dr. Pesovár Ernő (1926-2008.) a magyar néptánckutatás jeles képviselője, aki kutatói munkássága mellett együttesvezetőként és koreográfusként is tevékenykedett, a közelmúltban távozott. Televíziós sorozatával emlékezünk rá.
„Tánchagyományunk ismerete nélkül nem lehet teljes a magyar művelődéstörténetről kialakított képünk. Néptáncaink ugyanis nemcsak az egyes vidékek, hanem a különböző történeti periódusok jellemző vonásait is őrzik. Az egyes történeti korszakok szemléletét, magatartás-formáit híven tükröző formai sajátosságok egyúttal arról vallanak, hogy tánckultúránk együtt lüktetett az európai táncos ízlés változásaival a középkortól a 19. századig. Mindezek egyéni hangvételű megfogalmazását az élmény erejével idézik elénk a hagyományban egymás mellett élő táncaink, melyek tehát nemcsak a magyar, de az egyetemes művelődéstörténet számára is nélkülözhetetlen tanulságokkal szolgálnak." Az archív táncfelvételek eredetijét az MTA Zenetudományi Intézetének archívuma őrzi.